Menü
On CloudUltra 2 - Terepfutócipő teszt
Október utolsó hétvégéjén, egy mátrai edzőtábor keretében volt szerencsém a SmartRun és az On Running jóvoltából kipróbálni a svájciak felhőcipőjét, a Cloudultra 2 modellt. Ráadásul nem csak egy futásra vehettük fel, hanem 3 napig folyamatosan nyúzhattuk.
Tekintve, hogy pénteken megdőlt a csapadékrekord, ennek nagyon örültem, mert a nagy sár garantált volt, és a legrosszabb dolog a terepfutásban a cipőtakarítás. Ezért nálam az is szempont, hogy egy cipő mennyire könnyen tisztítható. Ebben szuper jól szerepelt a tesztalany: nem ragaszkodik a sárhoz sem a külső része, sem a talpa.
De kezdjük az elején. Az elsők között érkeztem Mátraházára, így még a teljes méretsorból választhattam. Jellemzően 42 feles cipőim vannak minden márkából, de a Cloudultrából ez éppen passzentos volt. Tapasztalt ultrásként tudom, hogy legalább egy mérettel nagyobb cipő kell, így inkább egy 44-est választottam. Első bebújáskor azonnal kiderül a számomra legfontosabb dolog: mennyire szűk elöl a cipő. 10-20 órás futás során igencsak kellemetlen és vízhólyagbarát tud lenni, ha a lábujjaim nem tudnak kényelmesen elterülni. Már 42.5 méretben is ficánkoltak az ujjaim, a 44-esben meg pláne, úgyhogy bátran mehetett fel a vastagabb zokni.
Amint elállt az eső már mentünk is egy laza tízesre. Legalábbis a track alapján én ezt hittem, de Csabi egy nagyon technikás, és patakátkelésekkel tűzdelt útvonalat dobott össze. A sok eső miatt esélyünk sem volt száraz lábbal átkelni, bár az elsőnél még megpróbáltuk. Aztán inkább bokáig gázoltunk a vízben, ami nekem nagyon jól esett, kellemesen hűtötte a lábam. Itt ki is derült a topán leggyengébb pontja: a bekerült vizet az istenért sem ereszti ki, ez hosszú távon okozhat problémákat felázott talp formájában, nyáron pedig nem lehet túl jó a szellőzése.
Avar, sár, vizes kövek, meredek lejtő már ebben a rövid körben is volt jócskán, én meg egyre bátrabban emeltem a tempót, ahogy éreztem, hogy végig stabil a cipő, nem fog ki rajta a csúszós terep. Pedig első pillantásra a talp nem ezt ígérte, nincs agresszív fogazat, teljesen átlagosnak néz ki. Az orr- és oldalvédelme is nagyon jó.
Na de nézzük mit mutat hosszabb távon!
Bár rendes hosszú futás másnapra sem volt tervezve, a 19km és 700m szint kényelmes tempóban majdnem három óráig tartott. Ennyi idő alatt pedig már kiderül egy cipő csillapítása. Ebben jól tejesít a svájci márka: elsőre ugyan nem tűnik éppen puhának, inkább az a pont kellemes érzés, de ez végig megmarad. Érezhetően ultrára lett kitalálva: egy cipő akkor jó, ha elfelejted, hogy a lábadon van. Bár én végig figyeltem a teszt miatt mikor hogy viselkedik, de néha még így is teljesen megfeledkeztem róla.
Ezen az útvonalon aszfaltos részek is voltak, és itt is nagyon jó volt a csillapítása a cipőnek, nincs túltolva, mint egyes márkáknál. Ahol nálam sok cipő elvérzik – vagy inkább én vérzek bennük a kiálló sarkantyúm (Haglund-sarok) miatt – az a sarokrész párnázottsága.
Ez már fél óra alatt kidörzsöléshez szokott vezetni, de az On-ban még csak eszembe sem jutott. A fűzője lapos, ami miatt nem is oldódott ki egyszer sem, pedig csak szimplára kötöttem.
